***
Azt szinte mindenki tudja, hogy a telekommunikációhoz tornyokra, bázisállomásokra van szükség, de azt már kevesebben, hogy ezeket ma már sok esetben nem a szolgáltatók maguk építik, üzemeltetik, hanem önálló cégek. Magyarországon mikor vált szét a két terület?
2020 volt a vízválasztó, addig három-négy mobilszolgáltató működött hazánkban. Ekkor azonban kettő úgy döntött, hogy önálló toronyvállalatot alapít más-más modell, elképzelés alapján. Az egyik a Vodafone volt, amelyik létrehozta a Vantage Towers cégcsoportot, ami egy klasszikus toronyvállalat. Az európai országok többségében, ahol a Vodafone jelen van, ez a változás ugyancsak lezajlott, még ott is, ahol a különböző mobilszolgáltatóknak közös-toronyvállalatai vannak, mint például Nagy-Britanniában és Olaszországban . Ebbe a cégcsoportba került
az úgynevezett passzív infrastruktúra, azaz a bázisállomások, a tornyok, a háztetőkre telepített állomások és a beltéri lefedettséget biztosító elosztó antenna rendszerek.
A szolgáltatónál az aktív eszközök (antennák) és az ehhez közvetlenül kapcsolódó berendezések, illetve a frekvencia maradt. Ez ma hozzávetőlegesen 2300 bázisállomást jelent Magyarországon. Ebből körülbelül 900 tornyos, 1300 háztetőre szerelt állomás és kicsit több mint száz beltéri rendszer.
Mindig új tornyokat kell építeni, vagy meglévőket kell fejleszteni?
Mindkettő igaz. Párhuzamosan kell építeni és a meglévőket fejleszteni. Ez alapvetően az ügyfeleink, a mobilszolgáltatók elvárásaitól függ. Most, hogy a szolgáltatók tökéletesítik a 4G szolgáltatást és vezetik be az 5G-t, az új építések mellett a meglévő bázisállomásokon kell fejleszteni az aktív berendezéseket is. Utóbbi részben a mi feladatunk, részben a szolgáltatóké.
Mi a jelentősége a toronyvállalati modellnek?
A toronyvállalati modell először Amerikában és Ázsiában jött létre, és az elmúlt években kezdett megjelenni Európában. A legtöbb nagy infokomunikációs vállalat ebbe az irányba megy. Ma már a 4G, 5G esetében – amikor a szolgáltatók rengeteget fizetnek a frekvenciákért és az aktív eszközökért – eljött az az időszak, amikor már racionalizálni kell. Ez pedig az infrastruktúra és a tornyok ésszerűsítésével is történhet. Miért ne lehetne a bázisállomásokon osztozni? Egy-egy bázisállomást használhat két-három mobilszolgáltató, sőt, egyéb infokommunikációs (pl. helyi és regionális internet vagy TV szolgáltatók) és más piaci szereplő is. Ez így jóval hatékonyabb és környezetkímélőbb. Ezért is jelent óriási szemléletváltást a toronyvállalati modell bevezetése.
Mi megépítjük és üzemeltetjük az infrastruktúrát és az a célunk, hogy azon a piaci szereplők osztozzanak, minél többen használják.